Invocation
Amikor mindent akartam
Semmiből ki nem maradtam
Ahogy kelő napként az égre
Indultam sötétség éjébe
Fordult velem a Föld
Hitem szavakká tört
Kőkemény gátak, sziklafalak hátán
Sodró víz torpan így ős ereje láttán
Hínár tekeredik, sással osztozkodik
Vad madár fióka máshol tollasodik
Sóvá szűrt lendület, ülepedő álom
Állóvízként magam sehol nem találom
Csillaghullós mámor, holdas találkámon
Világokat mozgass fáradt retinámon
Add csak azt az egyet, a régit, a valódit
Vad csatában küzdőt, végtelenné ámíts
2014. szeptember 16.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése