Egy 'karaoke' közösségi oldalon ismerkedtem meg versíró barátaimmal. A fészbúkon az "Alkotó tábor" és a "Lélekfogódzó" oldalakon találtok meg. 60 éves általános iskolai tanár vagyok. Ma már inkább csak technikát tanítok. Talán, mert az idők folyamán az a bizonyos másik agyféltekém kezdett erősebben működni. Lélekfogódzó címmel - szerzőtársammal - 2014-ben jelent meg verseskötetünk. A fészen őt is megtaláljátok. És itt is: http://undergroundbolt.hu/lelekfogodzo
2014. augusztus 31., vasárnap
Netala: Talán hozzád szól
Talán hozzád szól
Talán hozzád szól imám
Nincs válasz, csak a visszhang
Látnálak: igaz Istent! Innám
Szavad áldását, öntött harang
Netala: Álmodj
Álmodj
Álmodj színészt, álmodj szélvészt
Barangolj poros tájakon
Pihenj meg pókhálós tűzfalon
Érezd a fázóst, a pergőt, a tűzvészt
2014. augusztus 30., szombat
Netala: Életek színpadán
Életek színpadán
Fátyol-függöny-mámor hangokat ereszt át
Kint éjféli óra, megvadult rab-világ
Szenvedés hangjai mozi-visszajátszón
Tisztuló vér folyik patakokban vásznon
Netala: Mályvaszín hajnalban
Mályvaszín hajnalban
Mályvaszín hajnalban ébredés tündére
Kecsegtetsz erősen, el nem múló vággyal
Eggyé váljak nappal, a kelő világgal
Heggyel, zuhanással - érkezzek megtérve
2014. augusztus 29., péntek
Netala: A régi, piaci utcán
A régi, piaci utcán
Még zakatol a zötyögő villamos
A májsegy mozi előtt
Emlékszem
Amnéziás éjszakánk
Másnap délelőttjén
Meséled
Kézen fogott édesapád
Netala: Porszemet úgy kap fel
Porszemet úgy kap fel
Porszemet úgy kap fel forgószél
Esténként ősök lehelete úgy mesél
Száraz borban a pince úgy üzen
Vesztett játszmák parázsló tüzeken
2014. augusztus 28., csütörtök
Netala: Éjszakákba mosódó
Éjszakákba mosódó
Éjszakákba mosódó lelkem
Fáradt, felhőjárta szellem
Kéklő szivárványként látszom
Hazug szabályokkal játszom
2014. augusztus 25., hétfő
Netala: Áldásosztón
Áldásosztón
Áldásosztón megy a nyár
Fagyhalállal jön a tél
Minden élet elvetél
Befagy a tó a tanyán
2014. augusztus 20., szerda
Netala: Téllé álmodott
Téllé álmodott
Téllé álmodott kutyaugatásban
Átfagysz, mint éji lehelet
Szobám függönyös fénykörén
Csendként didergő, néma felelet
Netala: Ki mondta
Ki mondta
Ki mondta, hogy visszavárj
Sáros, eső mosta láthatár
Ne kövess, kötekedő szemlélő
Nem szappanopera, mi fotelból nézhető
2014. augusztus 19., kedd
Netala: Ne találgasd ki vagyok!
Ne találgasd ki vagyok!
Ars-poetica
Végtelenül egyszerű ember vagyok
Nehéz eset, ha versem, lelkem
Érteni akarod
Csak akkor olvass, ha felkészültél válni
Régi életekből újat…
Kelepcéből végleg…
Kitalálni
2014. augusztus 19.
Netala
Netala: Lélekvándorlás
Lélekvándorlás
Elengedhetnélek, hisz vadul
Egymás húsába vájtunk
Szabadíts meg, hisz nem
Befejezésre vártunk
Tündérálmokat teremteni
Netala: Nem tanultam
Nem tanultam
A versírást nem tanultam
Csak ösztönből próbáltam
Nem vitt rá magányos lelkem
Hogy Parnasszus havát figyeljem
2014. augusztus 18., hétfő
Netala: Mivé válsz
Mivé válsz?
Mivé válsz, ha már semmi nem maradsz
Vágy-remény, ostoba véget érőn
Vers-palotám ablakáig érőn
Futó gaz szárán emlékként tapadsz
2014. augusztus 15., péntek
Netala: Hogyan is
Hogyan is
Hogyan is martuk meg egymást
Egy utolsó szóval a sosem volt nászt
Meggyalázva minden lépést
A titkon őrzött, sebet és féltést
2014. augusztus 14., csütörtök
Netala: Vitatkozz, acsarkodj
Vitatkozz, acsarkodj
A tanulságok mind lerázva
Utazó légy, ne útszéli árva
Vitatkozz a léttel és acsarkodj
Könnyelmű lányt soha ne engedj magadhoz
2014. augusztus 13., szerda
Netala: Megmártóztam
Megmártóztam
Megmártóztam félelmek tavában
Hittem a szivárvány szavában
Megbújva jövő dallamában
Egy hangban, ezernyi lángban
2014. augusztus 12., kedd
Netala: Nincs búcsúm Robin Williamstől
Nincs búcsúm Robin Williamstől
Vajon összes lehetséges életedet eljátszottad már?
Mindet végig, terv szerint? És a zseni-király?
Ki volt a dilettáns, ki ilyen véget varrt rá?
Miért hallgattál kóklerek, düh-zakatolt álmaira?
Vagy saját ötletből vetetted magad a semmi partjaira?
Tudod, nehéz lesz most nélküled, mert tudtuk
Van még rajtunk kívül, ott, hollwud egén is egy
Egy nem-birka, csillag-törekvő, értő szellem
Kit az a Nagy Valami fényes lehetőségekkel vert meg
Nem szeretném sorsodban látni sorsom zuhanását
Ne akarjam tudni, hogy egy alomba szült a lelki anyánk
Légy csak idegen, én maradok még, bár okát
Nem tudom, nem érzem, csak, hogy konokság-vérem kivár
Hadd csikorgassam kicsit még csökönyösségem fogát
2014. augusztus 12.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
2014. augusztus 9., szombat
Netala: Felhőkarcoló mélység
Felhőkarcoló mélység
Alattad felhőkarcoló mélység
Feletted a felhőtlen, közönyös ég
Pergő kőpor, kezed, lábad kapaszkodna
Menekülésed ellen minden összefogna
Érzed, még pár lépés, de út sehol
Lábad megcsúszik a meredek sziklafalon
Ne nézz le, ne akard átélni, látni
Ne akarj mindenáron kiabálni
Összeszorított foggal pihen az omlás
Nem hang-zuhanás az igazi feloldás
Csend-erő zúzza szét gondolatod
Szorítsd meg, tedd rá félszeg akaratod
2014. augusztus 9.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
2014. augusztus 8., péntek
Netala: Alkoholballada
Alkoholballada
Elringat melegség illatával
Bódult tudatom utolsó szavával
Vágyak osonnak térdeplőn előtte
Eladtam magam, tudom jóelőre
Emberség, féltés tiszta ész
Minden sötét birodalmába vész
Fázósan rezdülő hajnal
Messze még a liliomlugasban
Útjára indul e fura lény
Kiből bohócot csinál vad, éji mesém
Vágyat tűzzé oldó erjedés
Maligán fokba mártott feledés
Cikázó, vibráló semmi-álom
Jöttét esténként remegve várom
Összenőttünk, ő meg én
Pohár alján a kialvó fény
Hosszan ígér és marasztal
Meg, jaj, soha nem vigasztal
Újra és újra kezd a talány
Hogy ma ismét enyém lehet a lány
Rózsaként fut eszmélet ablakán
Földre zuhanásokban színpompás virág
Megszédült, feltüzelt élet
Soha, de soha többé már nem félek
Add kezed ráncos keze helyén
Otthonnal végződne tán e kis költemény
Ej! Rövid történet, ne törődj vele
Egy italbolond jelentéktelen, tucat-élete
2014. augusztus 8.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
Netala: Kitalált lány
Kitalált lány
Esőmosta, sáros utcán
Követ a napba távozott lány
Felhők felett száz szivárvány
Sikolt az életem után
Vándorlásban megfáradva
Minden álmomat feldúlva
Szaladok lába nyomán
Lépteim szállnak puhán
Faggyal, köddel is dacolva
Semmiből tüzet csiholva
Hallgatózom hazug szaván
Elmerengek vágya dalán
Száz szirom nyíl mámor tüzén
Kézfogása virágfüzér
Hozzá bújnék életen át
Érinteném minden arcát
Káprázat ő, viharos szó
Mesékből pergetett orsó
Ködből jőve illattá vál
Otthont, álmot sosem talál
Szellőjárta éveken át
Vár a holdba távozott lány
Szemeiben sosem-volt vágy
Minden éje örökös vád
2014. augusztus 7-8.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
2014. augusztus 2., szombat
Netala: Gyermekkorom esőcsatornáiból
Gyermekkorom esőcsatornáiból
Gyermekkorom esőcsatornáiból sok víz lefolyt
Más-más ereszek alján gyűlt az égi üzenet
Labdarózsáink mesebeli könnytől áztak, mosolyt
Ragasztott gondolatainkra, fénytől ragyogó szemeket
Csodálkozásunk a legnagyobb kincs, mikor jégeső
Veri virágok csend-szeretettel vetett otthonát
Nem érti gyermeki elméd, miért zokog félreeső
Kis szobádban erejét, szerelmét vesztett édesanyád
A krumplibogár csíkos háta ellenséget nem jelez
Földigiliszták kettévágva duplán folytatják az életet
Csak mi, emberek sűrítjük emlékes szavakba magunk
Mindaz, mi hozzánk nő, hozzá semmit nem adhatunk
Nagymamám tanítása cseng fülemben - elkapott szó -
Menyét oktatta tanítva; nőnek a szerelem sosem jó
A férfi dolga, hogy bajt, fájdalmat hozzon, okozzon
A feleség, szül, nevel, tűr, reményt otthonná oldozzon
Mennydörgés, jégeső, villámdúlta vad folyók
Gyermeki lényem oldoz, bogoz, megfejti a tudni valót
Hogy nincs félelem, nincs harc, csak halk várakozás
Hogy mindent eldönt, megad, onnan fentről valaki más
2014. augusztus 2.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
Netala: Tavakon ringó
Tavakon ringó
Tavakon ringó reggelekkel
Ébresztlek türelmes sejtelemmel
Kísértesz édes emlékeddel
Biztató, vigyázó szemeddel
Amikor fényes csillagot látunk
Holdfényes füvekben sétálunk
Átvirrasztott éjszakáink
Jelenné illan boldogságunk
Szívünkben hűség csendje csendül
Végtelenség álmába lendül
Lábunk életté, tánccá perdül
Fájó lelkünk vágyakká rezdül
Daloddal ékes szivárványban
Áldássá oldódó világban
Arcodon tükör látomással
Élhessek igaz álmodással
2014. augusztus 2.
Netala
Ide kattintva az Undergound kiadónál megtalálod közös kötetünket.
Netala: Alkonyokban jössz
Alkonyokban jössz
szonett
Alkonyokban jössz felém lenyugvó nappal holdként őrző est-sátorában
Tűztánc jelt vet, égen a fény, távolból lég-suhanó lelkekkel felüzen
Mit ér, ha mindez káprázat, kitalálás, lelken hatol át, kint nagyüzem
Dúl, bent szerelem gyúl, félhetnék, meglel az érzés vágyam éj-távolában
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)